Balfnak nem csak a természeti, de az épített környezete is szinte vonzza a festőket, grafikusokat. Ezt, és a szakmai körökben jól ismert Wosinski Kázmér nevében, munkásságában rejlő kiaknázatlan lehetőségeket felismerve a szervezők tavaly hozták létre először a tábort. A kezdeti lépések tapasztalatszerzésül is szolgáltak. Akkor a táborlakóknak lehetőséget nyújtottunk arra, hogy sok mindent láthassanak és kipróbálhassanak a festészet, grafika területén.

A következőkben azonban – így már idén is – elsősorban a képzésre és továbbképzésre helyeztük a hangsúlyt. A Frankfurtból érkezett prof. Szepes Gyula négy éves tematikát dolgozott ki a helyi és a régióban élő alkotók, illetve alkotni vágyók képesség. és készségfejlesztésére. Ez az eltelt hat nap a kemény munka jegyében telt.

Az első napon, az ünnepélyes megnyitót követően rögtön Fejér Zoltán festőművész (aki prof. Szepes Gyulával és Szepes Péterrel együtt vállalta a tábor szakmai irányítását) előadását hallgathatták meg az érdeklődök. Fejér Zoltán tavaly alapos tanulmányban  Wosinski Kázmér életútját és festészetét tárta elénk, idén azt az utat mutatta be az egyetemes és magyar festészet segítségével, ahogy a Fertő-táj festője eljutott művészete kiteljesedéséig.

Délután már a tényleges munkára került sor, elsőként a vonalas grafika elemeit, majd napról napra az arányokat, a kompozíciót a térbeli ábrázolást, a színelméletet próbálhatták ki a táborlakók. A negyedik napon Fejér Zoltán vezetésével a Nemzeti Emlékhelyen és a Szt. Farkas templomban foglalkozott a csoport az emocionális festészet rejtelmeivel.

Az ötödik napon szabadtéri festés következett, majd az utolsó, hatodik nap délelőttjén Szepes Péter mutatta be az elkészült művek „tálalásának” rejtelmeit. Az előadást követően egy rögtönzött kiállítást rendeztek be a táborlakók az itt készült művekből és tanulmányokból, melynek egy részét a nagyközönség a XI. Balfi Szüreti Napok keretében láthatja. A hivatalos táborzárást, a vidám és küzdelmes napokat bemutató fotó és filmvetítést követően az éjszakai órákba nyúló baráti beszélgetéssel zárta kapuit a második Wosinski tábor.

Nagy örömünkre szolgált, hogy a rendezvényt a balfi festő leszármazottai is meglátogatták, de az Alföldről is érkezett egy diákcsoport. Az idén lényegesen több táborlakónk volt, mint első alkalommal, de külön örvendetes az is, hogy közülük sokan voltak balfiak.

Ezúton is köszönetet mondunk mindazoknak, akik a tábort, létrejöttét és működését bármilyen formában támogatták. Ők is sokan voltak és reméljük, egyre többen lesznek, hogy minél színvonalasabb körülményeket biztosíthassunk a jövő és jelen művészei számára a tanuláshoz, munkához.